Trichostrongylus calcaratus

Esther van Praag, Ph.D. - Fordította: Tünde Hováth

MediRabbit.com kizárólag a nagylelkű adományozók finanszírozzák. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm

Trichostrongylus élősködő férgek gyakran megfigyelhetőek, hogy elszaporodnak a vadon élő nyulakban és az üreginyulakban, különösen a keleti üreginyúlban (Sylvilagus floridanus), az USA-ban. Ezek ritkák a kedvtelésből tartott nyulaknál. Trichostrongylus calcaratus a vékonybélben és a vastagbélben található meg a nyúlnál. Extra-bélrendszeri migráció nem ismert. A nyúl fertőzött lehet (szénától, szalmától, friss zöldségektől), amelyek lárvákkal szennyeződtek.

Ez a parazita nem jelent közegészségügyi veszélyt.

A tojások által termelt női férgek eltűnnek a székletben, fogadón kívül kelnek ki. Ezek 80 és 90 mm hosszúak. Ők már szegmentáltak, ha kikeltek, és 6 napon belül fejlődnek fertőző lárvákká. Az L1 és L2 szakaszukban a lárvák mikroszkópikusak. Az L3 szakasz után alakulnak ki 16-18 napon belül, mely elfogyasztással és lenyeléssel fertőz. L3, L4 és L5 éretlen felnőtt, alakul érett formává a fogadó emésztőrendszerében. Az életciklus közvetlen, nem köztigazdás.

A férgek vékonyak, kis elülső végesek, és nincs szájüregük. A hím férgeket az aszimmetrikus háti felhám vonalazottságukról lehet felismerni, és a két közel azonos farkukról. A női szeméremtesten van egy körülbelül 1-mm es, közeli farok hegy. Gyakran tojás figyelhető meg a testében.

1scotland16ecologists.wordpress.com/	www.dpd.cdc.gov/dpdx/html/imagelibrary/S- Z/Trichostrongylosis/body_Trichostrongylosis_il1.htm
Trichostrongylus sp. nőstény féreg és a tojás

Számos Trichostrongylus fajt észleltek nyulakban. Ezeket a méretükről, struktúrájukról és a farkukról lehet megkülönböztetni.

Trichostrongylus affinis

Ez a strongyle parazita féreg szerte az USÁban található, és megfertőzi az üreginyulakat (keleti üreginyúl) és a hócipős nyulat (Lepus americanus). Ez ritka a kedvtelésből tartott nyulakban. Ez a vakbelet és a vastagbelet fertőzi.

A tojás, amely átlagosan 0.061 * 0.037 mm, el fog múlni a széklettel. Kikelnek, a fogadón kívül fejlődnek és a lárvák körülbelül 10 nap múlva válnak fertőzővé. A kifejlett férgek átlagosan 5-7,5 mm a hímek és 8,7-9,3 mm a nőstények. A hím farokkal rendelkezik, míg a nősténynek szeméremteste van a hátulsó végén.

A súlyos fertőzések fogyást okozhatnak.

Trichostrongylus retortaeformis

Ez a parazita már csak Európában, az Egyesült Királyságban, és Ausztráliában található meg. A házinyúl és a keleti üreginyúl vékonybelében él. Az életciklusa valószínűleg hasonlít a T. affinis.

A tojás mintegy 0.087 * 0.033 mm. Ezek megtalálhatóak a füves részeken és a mérsékelt éghajlaton. A kifejlődés nem megy végbe, ha a maximális hőmérséklet nem haladja meg a 10 c-t. A lárvák képesek vándorolni a növényzet belsejében nedves körülmények között. A kifejlett hím férgek 6,8 és 8,4 mm, a nőstények 9,6 és 10,4 mm hosszúak. Jellemzőjük a vékony kereszt-és hosszanti barázdák.

Pathogenesis jelenlétével kapcsolatos Trichostrongylus retortaeformis hatással lehet a nyulakra, és csökkentheti a számukat. A klinikai vizsgálatok közé tartozik a 25 c-fokos széklet flotációs teszt. A magasabb hőmérséklet megöli a parazitákat.

Trichostrongylus ransomi

Trichostrongylus ransomi fertőzésről Louisiana-ban és az USA-ban számoltak be. Ez a parazita megfertőzi az üreginyulat (keleti üreginyúl). Ez nem gyakori nyulakban. Ez a vékonybelet fertőzi. Ennek a féregnek nem ismert az életciklusa de, valószínűleg hasonlít a T. affinis.

A tojások mérete mintegy 0.065 * 0.033 mm. A felnőtt férgek kicsik: 2,2-3 mm a hímek és 3-3, 5 mm a nőstények.

Trichostrongylus colubriformis (T. instabilis)

Ez egy kozmopolita parazita, amely megfertőzi a szarvasmarhák és más kérődzők vékonybelét, például a nyúlfélékét.

Klinikai tünetek

Ezeknek a belső kórokozó férgeknek gyenge a belső ereje és a nyúl is a legtöbb esetben tünetmentes. A súlyos fertőzések azonban, fogyáshoz és/vagy vérszegénységhez vezethetnek. Súlyosbíthatnak egyéb nyúl rendellenességeket, mint például: A hasmenés, magas eosinophiliát okozhat és néha halált. A bél nyálkahártya-réteg gyakran irritált, ami vérveszteséghez vezethet, néha gócok jelenléte figyelhető meg.

A Trichostrongylus férgek jelenlétére irányuló strongyle típusú tojások az ürülékben. Ezen tojás kultúrájára az L3 fázisban van szükség egy adott fajta azonosításához. A felnőtteknek közvetlenül kötöttek a függelékei és a szerkezetük.

Kezelés

Benzimidazolokkal	fenbendazol	10-20 mg/kg, PO (szájon át), ismételje meg 10-14 nap múlva.
	thiabendazol	100-200 mg/kg, PO (szájon át.)
	albendazol	10 mg/kg
Macrolide	ivermektin	0.2 - 0.4 mg/kg, (szájon át), vagy SC (bőr alá). Ismételje meg 10-14 nap múlva.

További információ

Anderson RC (2000) Nematode Parasites of Vertebrates. Their Development and Transmission. 2^nd Ed. CABI Publishing, Oxon, UK.

Andrews CL, Davidson WR. Endoparasites of selected populations of cottontail rabbits (Sylvilagus floridanus) in the southeastern United States. J Wildl Dis. 1980; 16(3):395-401.

Audebert F, Cassone J, Hoste H, Durette-Desset MC. Morphogenesis and distribution of Trichostrongylus retortaeformis in the intestine of the rabbit. J Helminthol. 2000; 74(2):95-107.

Audebert F, Hoste H, Durette-Desset MC. Life cycle of Trichostrongylus retortaeformis in its natural host, the rabbit (Oryctolagus cuniculus). J Helminthol. 2002; 76(3):189-92.

Boag B. The incidence of helminth parasites from the wild rabbit Oryctolagus cuniculus (L.) in eastern Scotland. J Helminthol. 1985; 59(1):61-9.

Boag B, Iason G. The occurrence and abundance of helminth parasites of the mountain hare Lepus timidus (L.) and the wild rabbit Oryctolagus cuniculus (L.) in Aberdeenshire, Scotland. J Helminthol. 1986; 60(2):92-8.

Ciordia H BIZZELL WE, Porter DA, Dixon CF. The effect of culture temperature and age on the infectivity of the larvae of Trichostrongylus axei and T. colubriformis in rabbits and guinea pigs. J Parasitol. 1966; 52(5):866-70.

Duwel D, Brech K. Control of oxyuriasis in rabbits by fenbendazole. Lab Anim. 1981; 15(2):101-5.

Hoste H, Reilly M. Scanning electron microscopy of the jejunal and ileal mucosa of rabbits infected with Trichostrongylus colubriformis. Ann Rech Vet. 1988; 19(2):123-8.

Hoste H, Mallet S. Effects of size of Trichostrongylus colubriformis infections on histopathology of the mucosa along the whole small intestine in rabbits.
J Comp Pathol. 1990; 103(4):457-65.

Hoste H, Mallet S, Koch C. Trichostrongylus colubriformis infection in rabbits: persistence of the distal adaptive response to parasitism after anthelmintic treatment. J Comp Pathol. 1995; 113(2):145-53.

Iason GR, Boag B. Do intestinal helminths affect condition and fecundity of adult mountain hares? J Wildl Dis. 1988; 24(4):599-605.

Molina X, Casanova JC, Feliu C. Influence of host weight, sex and reproductive status on helminth parasites of the wild rabbit, Oryctolagus cuniculus, in Navarra, Spain. J Helminthol. 1999; 73(3):221-5.

Prasad D, The effects of temperature and humidity on the free-living stages of Trichostrongylus retortaeformis. Can. J. Zool. 1959; 37: 305-316.

Purvis GM, Sewell MM. The host-parasite relationship between the domestic rabbit and Trichostrongylus colubriformis. Vet Rec. 1971; 89(5):151-2.

Strohlein DA, Christensen BM. Metazoan parasites of the eastern cottontail rabbit in western Kentucky. J Wildl Dis. 1983; 19(1):20-3.

Wiggins JP, Cosgrove M, Rothenbacher H.Gastrointestinal parasites of the eastern cottontail (Sylvilagus floridanus) in central Pennsylvania.
J Wildl Dis. 1980; 16(4):541-4.

e-mail: info@medirabbit.com