Passalurus ambiguus
Esther van
Praag, Ph.D. - Fordította – Monika Ujvideki
|
|
MediRabbit.com kizárólag a nagylelkű
adományozók finanszírozzák. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg
értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást
az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm |
|
Ez a
parazita Oxyuris ambigua néven is ismert. Ez egy közönséges, kozmopolita
parazita, mely megfertőzi a házinyulat és a vad vagy üregi, mezei
nyulat. A P. ambiguus lagomorf-specifikus, és nincs általános egészségügyi
jelentősége. A USA-ban, a P. nonanulatus is megtalálható a
nyulakban. Az ön-fertőződés gyakori a táplálékon lévő peték
elfogyasztásával. A Passalurus
sp. fejlődési szakaszának az elején inkább a vékonybél és a vakbél
nyálkahártyájában, míg a kifejlett férgek a vakbél elülső szakaszában és
a vastagbélben találhatóak meg. A Passalurus sp. életciklusa
direkt: az állat elfogyasztja a petéket. A petéknek tipikusan lapos az
oldaluk és a méretük kb. 100*43 mm. Kifejlődésük alatt egyre ellenállóbbá válnak a
kiszáradásra. Miután a lárvák kibújnak a petékből, a vékonybél és a
vakbél nyálkahártya rétegében alakulnak kifejlett egyedekké. Két vedlés
ismert, az egyik 24 óra elteltével, a másik a harmadik napon történik.
A kifejlett férgeknek különbőző
méretük vannak, a hímek kisebbek (± 5 mm) mint a nőstények (± 10 mm). A
nőstényeknek jellegzetesen hosszú, vékony farkuk van és
felismerhetőek kb. 40 körkörös felhám-vonalazottságról. Megfigyelések
szerint a nőstény férgek a petéket a végbélnyílás környékén rakják le. A
férgek kb. 106 napig élnek egy nyúlban. Klinikai jelek
A Passalurus
sp. paraziták nem kórokozók, és jelenlétüknek általában nincs klinikai jele
még súlyos fertőzés esetén sem. A nyúl 1000-nél több parazitával is
fertőzött lehet. A peték és élő kifejlett férgek csak az ürüléken
láthatóak, nem a végbélnyílás körül. Érdemes megjegyezni, hogy a nőstény
férgek a nyúl végbélnyílásából kibújva gastrula stádiumban lévő petéket
hordoznak, melyek képesek fertőző állapotba fejlődni a
környezetben. Nyálka
jelenléte az ürülékben, gyakran fonalszerű szálakkal kísérve bélférgek
jelenlétére utalhat, de megkülönböztethető a mucoid enteritis-től. A
férgek jelenléte összefüggésbe hozható vakbél impaktálódás eseteivel, melyet
a bélmozgás leállása, erős fájdalom és gáz kísér. Boncoláskor a Passalurus sp.
férgek megtalálhatóak a vakbél üregében, az appendix és a vastagbél
mélyedéseiben és nyálkahártyájában. A férgek lelőhelyei gyulladásosak és
rendellenes elváltozások figyelhetőek meg az adott területen. A
legmélyrehatóbb gyulladások és rendellenességek a vakbélben találhatóak.
Vascularis rendellenességek figyelhetőek meg továbbá a máj és vese
parenchyma-ban.
Diagnózis
A
bélférgek jelenlétét parazitológiai széklet flotációs teszt határozza meg.
Ritka esetekben előfordulhat, hogy a súlyosan fertőzőtt nyúl
vizsgálati eredménye negatív lesz. Ha nem kezelik, a férgek jelenléte
többnyire megfigyelhető az ürüléken. Kezelés
Further Information
H. Boecker (1953) Die Entwicklung
des Kaninchen Oxyuren Passalurus
ambiguus. Zeitschrift für Parasitenkunde 15: 491-518. S. Brown (1993) Rabbit Drug
Dosages. Rabbit Health News 10: 6-7 J. Burke (1994) Clinical Care and
Medecine of Pet Rabbits. In: Proceedings of the Michigan Veterinary
Conference, pp 49-77. D. Duwel and K. Brech (1981)
Control of Oxyuriasis in Rabbits by Fenbendazole. Lab. Anim. Sci. 15:
101-105. A.B. Erickson (1944) Helminth
Infection in Relation to Population Fluctuations in Snowshoe Hares. J. Wildl.
Manage. 8: 134-153. E.V. Hillyer, K.E. Quesenberry
(1997) Ferrets, Rabbits, and Rodents. Clinical Medicine and Surgery. W.B.
Saunders Company pp. J.P. Hugot (1984) L’Insémination
Traumatique chez les Oxyures de Dermpotčres et de Léporidés. Etude
Morphologique Comparée. Ann. de Parasitologie Humaine et Comparée 59: 379-385. M.A. Palimpsestov, R.S. Chebotarev
(1935) Zur Frage des Therapie bei Passalurose (Passalarus ambiguus) des Kaninchen. Tierärtzliche Rundschau 41:
709-711. N.M. Patton, K.W. Hagen, J.R. Gorham,
R.E Flatt (1986) “Domestic Rabbits: Diseases and Parasites. “Pacific
Northwest Extension Publ. Oregon, Idaho, and Washington. K.I.
Skrjabin, N.P. Shikhobalova, E.A. Lagodovskaya (1960) Oxyurata of Animals and
Man. Part I. Oxyuroidea. In: Skrjabin, K.I. (ed.), Essentials of Nematology,
The Academy of Sciences of the U.S.S.R., Moscow (published by the Israel
Program for Scientist Translations, Jerusalem, 1974). J. Theodoris
(1979) Contribution to the study of parasites in the rabbits of Northern Greece.
hellinike Kteniatrike (Hellenii Veterinary Medecine) 22: 181-183. T.L.H Tsui and N.M. Patton (1991)
Comparative Efficiency of Subcutaneous Injection Doses of Invermectin against
Passalurus ambiguous in rabbits J.
Appl. Rabbit Res. 14: 266-269. N.B. Walden (1999) Rabbits: a
Compendium (The T.G. Hungerford VADE MECUM series for Domestic Animals:
Series C.13). Post Graduate Foundation in Veterinary Science, University of
Sydney, Sydney. J.P. Wiggins, M. Cosgrove, H.
Rothenbacher (1980) Gastrointestinal Parasites of Eastern Cottontail Rabbits
(Sylvilagus floridanus) in Central Pennssylvania. J. Wildl. Dis.
16:541-544. Fujiwara H, Uchida K, Takahashi M.
[Occurrence of granulomatous appendicitis in rabbits] Jikken Dobutsu. 1987;
36(3):277-80. Shirokova EP, Grishina EA. [Microstructural changes in
the organs of the rabbit with passaluriasis] Med Parazitol (Mosk) 1997;
(2):18-21. |
||||||||||||||||||||||
e-mail: info@medirabbit.com
