Protozoás bélhurut: (Kokcidiózis)

Esther van Praag, Ph.D. – Fordította: Tünde Hováth

MediRabbit.com kizárólag a nagylelkű adományozók finanszírozzák. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm

Figyelem: Ez az oldal képeket tartalmaz, mely lehangoló lehet néhány olvasónál.

A Kokcidiózis erősen ragájos sporozoal fertőzés nyulakban, alacsony prognózisú a gyógyulás. Ezt egy protozoal eimeria sp.. parazita okozza. Nem kevesebb mint 25 Kokcidia fajt figyeltek meg a gyomor-bél traktusban nyúlnál. Meg kell azonban jegyezni, hogy bizonyos esetekben, egy és ugyanazon Kokcidia kapta ugyan azt a nevet. Eimeria sp. paraziták nagyon fertőzőek, szerv és szövet specifikusak és nem ritkán jelentenek zónózist (állatokról emberekre átterjedő betegség).

Coudert P, D Licois, F Drouet-Viard, F Provôt, 2000, in: Enfermedades del conejo. Tomo II. 219-34

Eimeria faj bél szöveti specificitása.

Az egészséges nyulak tünet mentesek lehetnek, "hordozók". A protozónok: Az óciszták (tojás) széklettel, szennyezik a környezetet, az élelmiszert, az istálót és a vizet. Bár a betegség előfordul, lényegében az intenzíven kezelt állatoknál, különösen a fiatalabbaknál, úgy tűnik, hogy szintén előfordulhat a jól gondozott nyulaknál is. Az általános higéniai intézkedések azt jelzik, hogy a nyulaknak adni kell egy száraz, nem pedig nedves pelletet, majd a frissen mosott zöldségeket és rengeteg friss vizet. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a Kokcidiózis megjelenik. Ha több nyulat tartunk egy istálóban, azt javasoljuk, hogy ne legyen étel a földön, és ne hagyja, hogy több nyúl megegye egymás cékotrófját (lágy vakbélsarát).

Egy parazita életciklusa 4-14 napig tart. Úgy kezdődik, hogy a nyúl elfogyasztja a petékkel szennyeződött élelmiszert. Az óciszta falnak le kell bomlani a gyomorban és a spórák meg fognak jelenni. Az epe és a hasnyálmirigy-enzimek jelenléte a belekben serkenti a spórákat.

Coudert P, D Licois, F Drouet-Viard, F Provôt, 2000, in: Enfermedades del conejo. Tomo II. 219-34
Dr. Kathleen Hermans	Prof. Richard Hoop
A különböző Eimeria faj fertőzés nyulakban és Eimeria sp. csírák. Amint láthatóak a mikroszkóp alatt..

Miután belépett aktívan az előbél sejtekbe a bélfalon, a spóra elkezd szaporodni ivartalanul több lépésben. (schizogoniát). "Merozoiták" (fejlettségi) megfertőzi a bél nyálkahártya más sejtjeit is. Az utolsó szakaszban a Chizogoniát az ivarsejtek kialakulásához vezet, amely lehetővé teszi az ivaros szaporodást. Az Ócisztáknak a széklettel az istálóban.

Az ivartalan és ivaros szakaszában sokszor különböznek a szervek és szövetek sajátosságának helyén.

A Kokcidia jelenléte hatással van a gazda sejtre. Egyeseknek korlátozott a funkciójuk, a többi hypertrófiás. A kiváltott sorvadás a tápanyagok felszívódásának zavarához, elektrolit egyensúly felborulásához, vérszegénységhez, hypoproteinemiához, kiszáradás miatt a hámsejtek pusztulásához és fekélyekhez vezet.

Coccidia and coccidiosis, the Iowa State College press	Coccidia and coccidiosis, the Iowa State College press
Fertőzött sejtek Eimeria protozoa és óciszták a bélbolyhokon, bélen (jobbra) és a májban (balra)

Klinikai tünetek

A kokcidiózis súlyossága az elfogyasztott petesejtek számától függ. Klinikai tünetek a csökkent étvágy, depresszió, a hasi fájdalom és halvány vizenyős nyálkahártyák de, ezek hiányozhatnak az idősebb nyulaknál. A széklet ellenőrzése gyakran mutat vért és nyálka szálakat. A nyulak gyenge növekedést mutatnak, különösen a vese és a máj mellékhatásai miatt.

Hematológiai vizsgálatok csökkent hemoglobin és vörösvértest számot mutatnak, a teljes PCV és teljes WBC növekedését. A szérum elemzések csökkent nátrium és klorid szintet mutatnak és fokozott káliumot. Ez a hasmenés a csökkent elektrolit felborulásának tulajdonítható. A kálcium szérum, vas, réz, cink és a glükóz általában valamivel alacsonyabb mint az egészséges állatoknál és alultápláltság miatti intesztinális sérülést jelezhet vagy másodlagos bakteriális fertőzést. A máj Kokcidiózist jelentős emelkedett bilirubin szint kíséri, alkalikus foszfatáz (ALP), Alanin-aminotranszferáz (ALT) aszpartát-aminotranszferáz (AST) és a gamma-glutamil-transzpeptidáz (GGT). A normál értékek visszatérnek a megfelelő kezelés után.

Lásd: A nyúl klinikai vér biokémiai értékei

Kokcidiózistól

A bél kokcidiózis formáját főként a fiatal 6 hetes kortól 5 hónapos korig annak tulajdonítják, hogy a stressz, a zaj, az utazás és immunszupresszió. Ez főként a fiatal újonnan elválasztott nyulaknál figyelhető meg de, idősebb nyulaknál is előfordulhat.

Prof. Richard Hoop

Egy kokcidiózissal fertőződött nyúl bélszakasza

A tünetek egy durva szőrzet, tompultság, étvágytalanság, kiszáradás, súlyveszteség és a (heves) hasmenés 4-5 nappal a fertőzés után. Ha a súly veszteség eléri a 20 százalékot, halál következik be 24 órán belül. Görcsök és bénulás előzi meg. A boncolás közben, gyulladás és ödéma található a csípőbél és jejunum bél szakaszában. Ezt gyakran vérzés és nyálkahártya fekélyek kísérik.

Máj kokcidiózis

A Máj kokcidiózis formája a nyulak minden korosztályát érinti. Jellemzője: levertség, szomjúság, felfúvódás és széklettel szennyeződött hát, valamint a hátulsó részek. A has kibővülése. A hasi röntgenen, a has, a máj és az epe kibővülve jelenik meg.

Ez a fajta Kokcidiózis akár több hétig is fennállhat krónikusan, vagy a 10 nap múlva bekövetkező halálig, ezt néha kóma és hasmenés előzi meg.

A boncolásnál a máj, az epehólyag és epevezetékek megfeszülnek és kibővültek. A máj felületét fehér csomók fedik. A protozónok a májban és az epeutakban találhatóak meg. A máj kenetek feltárják a kokcidiát.

Másodlagos fertőzés idegrenceri tünetek jelenlétéhez vezethet. A betegséget gyakran kíséri másodlagos bakteriális fertőzés, különösen Escherichia coli.

Michel Gruaz	Prof. Richard Hoop
Egészséges nyúl májból (balra) a ritka veleszületett rendellenesség dupla epeúti hólyagocskák (nyíl) és egy kokcidiózis által érintett máj (jobbra).

Diagnózis

A kokcidiózist nagyon nehéz diagnosztizálni. Meg lehet próbálkozni széklet flotációval, peték azonosítása a székletből, vagy a mikroszkóp alatt számolva a kokcidia grammját a székletben. Kokcidiózis petesejteket nehéz lehet megkülönböztetni a nyúl-specifikus élesztőtől, Cyniclomyces guttulatustól.

Ha a tesztek E. intestinalis, E. flavescens, E. irresidua és E. piriformis jelenlétét erősítik meg, a kezelést azonnal meg kell kezdeni.

Kezelés

A máj kokcidiózis kezelése nehéz és a betegség a nyúl élete végéig továbbra is jelen lehet. Az anti-kokcidiózis fertőzésének kezelése csak akkor sikeres nyulaknál, ha 5-6 napig tart. Még ha a kezelés eredményes, a halál és a hasmenés folytatódik a következő napokban. Visszaesés rendszeresen megfigyelhető 1-2 hétig.

Robenidin-hidroklorid-ot jól tolerálják a nyulak de, ennek a vegyületnek a rendszeres használata megelőzésre nem emelt ellenállást Például E. media és E. magna felé. A parazita további kezelésére a gyógyszerek a következők:

Szulfonamid és trimetoprim antibiotikumok hatásosnak bizonyultak a kokcidiózis kezelésére. Ezek csak a betegség gyógyítására használhatóak, nem mint megelőző intézkedésként. A leghatékonyabb gyógyszer Sulphadimethoxine (0,5-től 0,7 g/liter víz). Ezt jól tolerálják a vemhes és szoptató anya nyulak is. Más szulfonamid gyógyszerek közé tartoznak:

· Szulfakvinoxalin az ivóvízbe: 1 g/litre;

· Sulphadimerazine az ivóvízben: 2 g/litre.

· Salinomicyne (Bio-Cox®);

· Diklazuril (Clinicox®);

· A Toltlazuril (Baycox®), 2.5 to 5 mg/kg (magasabb dózisok étvágytalanságot és széklet méret csökkenést okozhatnak), kétszer, ismételje 5 nap után.

A legjobb adagolás a kezeléskor a nyulaknak 5 napon keresztül adagolni.

A környezet kezelése fontos, például (10%ammónia). Az itatókat és etetőket fertőtleníteni kell és továbbra sem érintkezhet a nyúl a széklettel. A padlót is kezelni kell, hogy megakadályozzuk az antikokcidium termék behatolását. A környezet kezelése során a nyulat egy másik helyen kell tartani, hogy elkerülje a veszélyes kapcsolatot a termékkel és a lehetséges mérgezést.

Megelőzés

Az ágak gazdagok tanninban (csersav), fűz, mogyoró, tölgy, kőris, gyümölcsfák, végül fenyők. Ezek kiválóan megelőzik a kokcidiózist. Mielött egy nyúl kap egy gallyat rágcsálni, fontos ellenőrizni, hogy ez egy olyan fáról való, amely nem mérgező a nyulakra. Továbbá, a fa nem volt kitéve a vegyszerekkel szennyeződésnek forgalmas utak mellett.

Köszönetnyilvánítás

Minden hálámat Prof. Richard Hoop (Institut für Veterinärbakteriologie, University of Zurich) egyetem, Dr K. Hermans (Kliniek voor Pluimvee en Bijzondere Dieren, University of Gent, Belgium), a Michel Gruaz (Svájc) az engedélyt, hogy használhattuk a képeket a nyulakban lévő kokcidiózissal kapcsolatosan.

További információk

Arafa MA, Wanas MQ. The efficacy of ivermectin in treating rabbits experimentally infected with Eimeria as indicated parasitologically and histologically. J Egypt Soc Parasitol. 1996; 26(3):773-80.

Atta AH, el-Zeni, Samia A. Tissue residues of some sulphonamides in normal and Eimeria stiedai infected rabbits. Dtsch Tierarztl Wochenschr. 1999; 106(7):295-8.

Cere N, Humbert JF, Licois D, Corvione M, Afanassieff M, Chanteloup N. A new approach for the identification and the diagnosis of Eimeria media parasite of the rabbit. Exp Parasitol. 1996; 82(2):132-8.

Coudert P., Licois D., Drouet-Viard F., Provôt F. 2000. "Coccidiosis". In: Rosell J.M. (ed),  (Enfermedades del conejo), vol.II, chapter XVI, pp 219-234, Mundi-Prensa Libros, Madrid, Spain.

Licois D, Coudert P, Bahagia S, Rossi GL. Endogenous development of Eimeria intestinalis in rabbits. J Parasitol. 1992; 78(6):1041-8.

Manger BR, 1991a Anticoccidials. In: Veterinary Applied Pharmacology & Therapeutics (GC Brander, DM Pugh, RJ Baywater & WL Jenkins, eds) Baillière Tindall, London (UK); pp 549-552, 1991

Pakandl M, Drouet-Viard F, Coudert P. How do sporozoites of rabbit Eimeria species reach their target cells? C R Acad Sci III. 1995; 318(12):1213-7.

Pakandl M, Licois D, Coudert P. Electron microscopic study on sporocysts and sporozoites of parental strains and precocious lines of rabbit coccidia Eimeria intestinalis, E. media and E. magna. Parasitol Res. 2001; 87(1):63-6.

Peeters JE, Geeroms R. Efficacy of toltrazuril against intestinal and hepatic coccidiosis in rabbits. Vet Parasitol. 1986; 22(1-2):21-35.

Renaux S, Drouet-Viard F, Chanteloup NK, Le Vern Y, Kerboeuf D, Pakandl M, Coudert P. Tissues and cells involved in the invasion of the rabbit intestinal tract by sporozoites of Eimeria coecicola. Parasitol Res. 2001; 87(2):98-106.

Rommel M, Eckert J & Kutzer E, Parasitosen des Kaninchens. In: Veterinärmedizinische Parasitologie (J Eckert, E Kutzer, M Rommel, HJ Bürger & W Körting, eds), Paul Parey Verlag, Berlin (D); pp 646-662, 1992

Vanparijs O, Hermans L, van der Flaes L, Marsboom R. Efficacy of diclazuril in the prevention and cure of intestinal and hepatic coccidiosis in rabbits. Vet Parasitol. 1989; 32(2-3):109-17.

e-mail: info@medirabbit.com