Pangásos szívelégtelenség a nyulaknál
Esther van Praag, Ph.D. – Fordította: Monika Ujvideki.
MediRabbit.com kizárólag
a nagylelkű adományozók
finanszírozzák. Minden adomány,
nem számít, mekkora az összeg értékelik
és segíteni fogják a folyamatos
kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét
a világ minden tájáról. Köszönöm |
A
szív a mellüregben helyezkedik el, az apex
(szívcsúcs) hátrafelé és enyhén balra irányul; a bázis előrefelé
irányul. Mint más kisállatnál, a nyúl szíve 4 kamrából, 2 pitvarból és 2
ventriculusból áll, melyet az inter-auricularis és
az inter-ventricularis septum választ el, de ezenkívűl még más
sajátosságokkal is rendelkezik.
A pitvarok vékony falú kamrák,
melyekbe a vér érkezik, míg a ventriculumok vékonyfalú izomstruktúrák, melyek kipumpálják a vért a pitvarból, vissza a véráramba.
Mikor a bal ventriculus nem tudja kipumpálni a vért a bal pitvarból, vagy ha a mitralis billentyű nem működik megfelelően,
a vér felgyülemlik a tüdőben (bal oldali szívelégtelenség). A tüdő pangásossá válik, mely tüdővizenyőhöz (folyadék felgyülemléséhez) vezet. Ennek eredményeképpen az oxigénfelvétel és mozgása a
tüdőből a szívhez meggyengül, fáradságot idézve elő. Ezt gyakran nehézlégzés kíséri (dyspnoea).
Amikor a jobb ventriculus nem működik megfelelően, vagy a tricuspidalis billentyű hibás, a vérnyomás megemelkedik, folyadék felhalmozódását okozva a testszövetekben, főleg az alhasban és az
attól lejjebb elhelyezkedő testrészekben.
Okok
A pangásos szívelégtelenség legfőbb
oka a bal ventriculus hibás
működése. Általában mozgáshiány vagy hiányos táplálkozás is okozhatja (vitamin és ásványhiány). További okok melyek ehhez a rendellenességhez vezetnek:
·
arrhythmia (abnormális szívverés),
·
bicuspidalis vagy mitralis billentyű hiba, vagy congenitalis eredetű, vagy fertőzés eredetű (vírusos vagy bakteriális), vagy más betegségek,
·
koszorúsér betegség,
·
myocardiaval kapcsolatos rendellenesség, gyulladás vagy cardiomyopathia,
·
anémia vagy alacsony vörösvérsejt szám
·
tüdő betegségek, pl. tüdőgyulladás.
Tünetek
A szívelégtelenség külső tünetei fáradtságot, általános gyengeséget, az étvágy elvesztését, konfúziót, gyakori köhögést vagy tüsszögést, nehézlégzést mutatnak.
Különféle klinikai tesztek (lásd: Cardiology and techniques to detect
cardiac diseases in rabbits) gyakran megnagyobbodott szívet tárnak fel, megnövekedett
szívfrekvenciával, arrhythmiával,
és (tüdő) ödéma jelenlétével.
Michel Gruaz
The presence of foam in the nasal
cavity (arrow) in this Belgian bearded rabbit that died suddenly is the sign
of a mixed pulmonary and cardiac distress. . Michel Gruaz
Heart of the same Belgian bearded
rabbit, with dark heart auricles (arrows), after a heart attack and sudden
death. Kezelés
A
szívgyengeség kezelése nem fogja meggyógyítani
a problémát, de segít azt kontroll
alatt tartani. Magába foglalja a mögöttes betegség kezelését (pl. tüdőgyulladás, megfelelő
antibiotikumokkal kezelve),
és gyógyszeres kezelést, mely megelőzi a szívműködés
további romlását.
A szívgyengeség akut kezelése oxigén adagolásából és csendes helyen
történő pihenésből
áll. Diuretikumok használata segít enyhíteni a sodium és a folyadék visszatartást. Nitrát alapú gyógyszerek (pl. nitroglycerin) segítenek csökkenteni a szíven lévő terhelést. Néha terápiás mellkascsapolás szükséges a pleurális folyadékgyülemtől
és súlyos dyspnoea-tól szenvedő nyúlnál. Az ok(ok)at
meg kellene keresni, például echocardiographiával (ultrahang).
A nyulaknál a szívgyengeség hosszú távú kezelése magába foglalja a következők használatát:
•
angiotensin converting enzyme (ACE) inhibitorok
(pl. enalapril) kisimítják
a vérereket, hogy a vér könnyebben tudjon átáramolni rajtuk vagy nyugtassák
kissé a szívet, abban a reményben, hogy csökken a mérete és a légzés
könnyebbé válik. Az Enalapril-nak a többi kapható
gyógyszernél előnyösebb
a hatása.
•
diuretikumok (pl. furosemide) segítenek csökkenteni a testben felhalmozott folyadékot. A megnövekedett víz és sodium ürítés csökkenti a szívgyengeség tüneteit. Az adagolásuk a testsúlyon alapul. Vigyázat, túladagolása dehidratációhoz vezet és esetleges
vese károsodáshoz, míg túl kevés
nem fogja a várt enyhülést és a tünetek javulását hozni. A diuretikumok mellékhatása a vér kálium szintjének
csökkenése lehet.
•
inotrop ágensek (pl. digoxin) használatosak az erősebb szívverés stimulálására, és a bal ventriculusból kipumpált vérmennyiség enyhe növelésére minden kontrakciónál. Használják továbbá nyulaknál a myocardium subakut és krónikus
rendellenességeinél, supraventricularis
arrhytmiánál, vagy billentyű regurgitációnál
(vér visszaszivárgása a ventriculusból a pitvarba systole alatt). Ezek a gyógyszerek
csakis a hidratációs állapot, testsúly, étvágy, az elektrolitok
szérumszintjének, BUN-nak
(karbamid) és creatinnak rendszeres ellenőrzése mellett használhatóak.
KöszönetnyilvánításKöszönet Tom Chlebecek-nek, DVM, (Makai
Animal Clinic, Kailua, HI), és
Frossie Economou-nak, és Michel Gruaz (Svájc) az ultrahang
felvétel felhasználásának
engedélyéért. További információM.V. Bray MV, WE. C. Weir EC, D. G. Brownstein, M. L.
Delano, (1992) Endometrial venous aneurysms in three New Zealand white
rabbits. Lab Anim
Sci.; 42(4):360-2. Farkas, A. J. Batey, S. J.
Coker (2004) How to measure electrocardiographic QT interval in the
anaesthetized rabbit. J Pharmacol Toxicol Methods.; 50:175-85. L.C. St John, F. P. Bell (1990)
Arterial fatty acid-binding protein activity associated with
dietarily-induced and spontaneously occurring atherosclerosis in the rabbit (Oryctolagus
cuniculus). Comp Biochem Physiol B.; 97(1):123-7. C. Kozma, W. Macklin, L. M.
Cummins, R. Mauer (1974) The anatomy, physiology and biochemistry of the
rabbit, in The Biology of the Laboratory Rabbit (Weisbroth et al., eds), pp
50-69. L. I. Kupferwasser, M. R.
Yeaman, S. M. Shapiro, C. C. Nast, A. S. Bayer (2002) In vitro susceptibility
to thrombin-induced platelet microbicidal protein is associated with reduced
disease progression and complication rates in experimental Staphylococcus
aureus endocarditis: microbiological, histopathologic, and
echocardiographic analyses. Circulation;105:746-52. C. J. Orcutt (2000) Cardiac and
respiratory disease in rabbits. Proceedings of the British veterinary
Zooligical Society (Autumn meeting). K. E. Quesenberry, J. W.
Carpenter, P. Quesenberry (2004) Ferrets, Rabbits and Rodents:
Clinical Medicine and Surgery Includes Sugar Gliders and Hedgehogs, Elsevier
Health, pp 211-216. R. S. Simons (1996) Lung
morphology of cursorial and non-cursorial mammals: lagomorphs as a case study
for a pneumatic stabilization hypothesis. J Morphol. 1996; 230(3):299-316. F.
Harcourt-Brown Textbook of Rabbit Medicine, Oxford, UK:
Butterworth-Heinemann, 2001. |
e-mail: info@medirabbit.com