Pangásos szívelégtelenség a nyulaknál

Esther van Praag, Ph.D. – Fordította: Monika Ujvideki.

A szív a mellüregben helyezkedik el, az apex (szívcsúcs) hátrafelé és enyhén balra irányul; a bázis előrefelé irányul. Mint más kisállatnál, a nyúl szíve 4 kamrából, 2 pitvarból és 2 ventriculusból áll, melyet az inter-auricularis és az inter-ventricularis septum választ el, de ezenkívűl még más sajátosságokkal is rendelkezik.

A SZÍV ANATÓMIÁJA

A pitvarok vékony falú kamrák, melyekbe a vér érkezik, míg a ventriculumok vékonyfalú izomstruktúrák, melyek kipumpálják a vért a pitvarból, vissza a véráramba.

Mikor a bal ventriculus nem tudja kipumpálni a vért a bal pitvarból, vagy ha a mitralis billentyű nem működik megfelelően, a vér felgyülemlik a tüdőben (bal oldali szívelégtelenség). A tüdő pangásossá válik, mely tüdővizenyőhöz (folyadék felgyülemléséhez) vezet. Ennek eredményeképpen az oxigénfelvétel és mozgása a tüdőből a szívhez meggyengül, fáradságot idézve elő. Ezt gyakran nehézlégzés kíséri (dyspnoea).

Amikor a jobb ventriculus nem működik megfelelően, vagy a tricuspidalis billentyű hibás, a vérnyomás megemelkedik, folyadék felhalmozódását okozva a testszövetekben, főleg az alhasban és az attól lejjebb elhelyezkedő testrészekben.

Okok

A pangásos szívelégtelenség legfőbb oka a bal ventriculus hibás működése. Általában mozgáshiány vagy hiányos táplálkozás is okozhatja (vitamin és ásványhiány). További okok melyek ehhez a rendellenességhez vezetnek:

· arrhythmia (abnormális szívverés),

· bicuspidalis vagy mitralis billentyű hiba, vagy congenitalis eredetű, vagy fertőzés eredetű (vírusos vagy bakteriális), vagy más betegségek,

· koszorúsér betegség,

· myocardiaval kapcsolatos rendellenesség, gyulladás vagy cardiomyopathia,

· anémia vagy alacsony vörösvérsejt szám

· tüdő betegségek, pl. tüdőgyulladás.

Tünetek

A szívelégtelenség külső tünetei fáradtságot, általános gyengeséget, az étvágy elvesztését, konfúziót, gyakori köhögést vagy tüsszögést, nehézlégzést mutatnak.

Különféle klinikai tesztek (lásd: Cardiology and techniques to detect cardiac diseases in rabbits) gyakran megnagyobbodott szívet tárnak fel, megnövekedett szívfrekvenciával, arrhythmiával, és (tüdő) ödéma jelenlétével.

Kezelés

A szívgyengeség kezelése nem fogja meggyógyítani a problémát, de segít azt kontroll alatt tartani. Magába foglalja a mögöttes betegség kezelését (pl. tüdőgyulladás, megfelelő antibiotikumokkal kezelve), és gyógyszeres kezelést, mely megelőzi a szívműködés további romlását.

Tom Chlebecek

“Két kamra képe” egy nyúl szívének ultrahang felvétele (LV = bal ventriculus, LA = bal kamra), mely lehetővé teszi az elülső és alulsó bal ventricularis myocardialis szegmentumok mozgásának kiértékelését. A mitralis billentyű mozgásának közép arányossága szintén egyértelmű.

A szívgyengeség akut kezelése oxigén adagolásából és csendes helyen történő pihenésből áll. Diuretikumok használata segít enyhíteni a sodium és a folyadék visszatartást. Nitrát alapú gyógyszerek (pl. nitroglycerin) segítenek csökkenteni a szíven lévő terhelést. Néha terápiás mellkascsapolás szükséges a pleurális folyadékgyülemtől és súlyos dyspnoea-tól szenvedő nyúlnál. Az ok(ok)at meg kellene keresni, például echocardiographiával (ultrahang).

A nyulaknál a szívgyengeség hosszú távú kezelése magába foglalja a következők használatát:

• angiotensin converting enzyme (ACE) inhibitorok (pl. enalapril) kisimítják a vérereket, hogy a vér könnyebben tudjon átáramolni rajtuk vagy nyugtassák kissé a szívet, abban a reményben, hogy csökken a mérete és a légzés könnyebbé válik. Az Enalapril-nak a többi kapható gyógyszernél előnyösebb a hatása.

• diuretikumok (pl. furosemide) segítenek csökkenteni a testben felhalmozott folyadékot. A megnövekedett víz és sodium ürítés csökkenti a szívgyengeség tüneteit. Az adagolásuk a testsúlyon alapul. Vigyázat, túladagolása dehidratációhoz vezet és esetleges vese károsodáshoz, míg túl kevés nem fogja a várt enyhülést és a tünetek javulását hozni. A diuretikumok mellékhatása a vér kálium szintjének csökkenése lehet.

• inotrop ágensek (pl. digoxin) használatosak az erősebb szívverés stimulálására, és a bal ventriculusból kipumpált vérmennyiség enyhe növelésére minden kontrakciónál. Használják továbbá nyulaknál a myocardium subakut és krónikus rendellenességeinél, supraventricularis arrhytmiánál, vagy billentyű regurgitációnál (vér visszaszivárgása a ventriculusból a pitvarba systole alatt). Ezek a gyógyszerek csakis a hidratációs állapot, testsúly, étvágy, az elektrolitok szérumszintjének, BUN-nak (karbamid) és creatinnak rendszeres ellenőrzése mellett használhatóak.

Köszönetnyilvánítás

Köszönet Tom Chlebecek-nek, DVM, (Makai Animal Clinic, Kailua, HI), és Frossie Economou-nak, az ultrahang felvétel felhasználásának engedélyéért.

További információ

M.V. Bray MV, WE. C. Weir EC, D. G. Brownstein, M. L. Delano, (1992) Endometrial venous aneurysms in three New Zealand white rabbits. Lab Anim Sci.; 42(4):360-2.

Farkas, A. J. Batey, S. J. Coker (2004) How to measure electrocardiographic QT interval in the anaesthetized rabbit. J Pharmacol Toxicol Methods.; 50:175-85.

L.C. St John, F. P. Bell (1990) Arterial fatty acid-binding protein activity associated with dietarily-induced and spontaneously occurring atherosclerosis in the rabbit (Oryctolagus cuniculus). Comp Biochem Physiol B.; 97(1):123-7.

C. Kozma, W. Macklin, L. M. Cummins, R. Mauer (1974) The anatomy, physiology and biochemistry of the rabbit, in The Biology of the Laboratory Rabbit (Weisbroth et al., eds), pp 50-69.

L. I. Kupferwasser, M. R. Yeaman, S. M. Shapiro, C. C. Nast, A. S. Bayer (2002) In vitro susceptibility to thrombin-induced platelet microbicidal protein is associated with reduced disease progression and complication rates in experimental Staphylococcus aureus endocarditis: microbiological, histopathologic, and echocardiographic analyses. Circulation;105:746-52.

C. J. Orcutt (2000) Cardiac and respiratory disease in rabbits. Proceedings of the British veterinary Zooligical Society (Autumn meeting).

K. E. Quesenberry, J. W. Carpenter, P. Quesenberry (2004) Ferrets, Rabbits and Rodents: Clinical Medicine and Surgery Includes Sugar Gliders and Hedgehogs, Elsevier Health, pp 211-216.

R. S. Simons (1996) Lung morphology of cursorial and non-cursorial mammals: lagomorphs as a case study for a pneumatic stabilization hypothesis. J Morphol. 1996; 230(3):299-316.

F. Harcourt-Brown Textbook of Rabbit Medicine, Oxford, UK: Butterworth-Heinemann, 2001.

e-mail: info@medirabbit.com